A VEF közös nyilatkozatban fejezte ki széndékát Hiller István Oktatási és Kulturális Miniszter Úr számára, hogy a három nagy keresztény felekezet és a Zsidó Hitközségek Szövetsége mellett a VEF tagegyházak is szeretnének egyeztetni a minisztériummal az egyházak hosszú távú állami támogatásáról és az egyházfinanszírozásról.

A teljes levelet alábbiakban olvashatják:

---
Tisztelt Hiller István Oktatási és Kulturális Miniszter Úr!

Az alulírott, és a később csatlakozó egyházak nevében szeretnénk tájékoztatni, illetve a válaszát kérni néhány, az egyházak sokaságát közelről érintő témával kapcsolatban. Amennyiben Ön is úgy gondolja, kérjük, bízza meg Csepregi Andrást, az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetőjét, hogy egyeztessen az érintett egyházakkal a felvetett javaslattal kapcsolatban.

A médiából értesültünk róla, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága tárgyalásokat folytat a katolikus, református, evangélikus egyház, valamint a Mazsihisz képviselőivel. E megbeszélések célja, hogy több évtizedes távlatra dolgozzanak ki finanszírozási terveket, figyelembe véve az egyházak szempontjait.

Általánosságban véve üdvözlésre méltónak látjuk az állam és a hazai egyházak közötti egyeztetés kezdeményezését. Azonban határozottan felhívjuk az állami szervek figyelmét, hogy Magyarországon nem négy, hanem több mint száz bejegyzett egyház működik, a keresztény és a zsidó vallásokon kívül köztük sokan más nagy világvallások - a hinduizmus, a buddhizmus és az iszlám - képviselői. Ezen egyházak közül több jelentős társadalmi szerepet vállal szociális munkájával, illetve intézményfenntartó szerepével. Így a négy önkényesen kiválasztott és magát „történelminek” kinevező egyházzal, zárt ajtók mögött folytatott különtárgyalások éles ellentétben állnak az állam vallási és világnézeti semlegességét előíró alkotmányos alapelvvel. Hogy tudná érvényesíteni a szempontjait a tárgyalásokból kirekesztett egyházak sokasága, ha nemhogy meghívást, hanem még értesítést sem kap e tárgyalások időpontjáról és irányvonaláról? Tisztelettel kérjük, hogy tegyék lehetővé e tárgyalásban részt vevő egyházak körének bővítését, hatékonyabbá és igazságosabbá téve ezzel az egyeztetéseket.

Az 1990/IV. törvény az állam és az egyházak kapcsolatával kapcsolatban kimondja, hogy az egyházakat azonos jogok illetik meg (15. § (3) bekezdés). Ez nyilvánvalóan a tájékozódáshoz és a konzultációhoz való egyenlő jogokat is magában foglalja. Kétségtelen, hogy sok bejegyzett egyház van, ám ezek egy része alacsony létszámú, és a tapasztalatok szerint nem tart igényt az egyeztetésre. Azonban azon bejegyzett egyházak számára, amelyek igényt tartanak erre, a Titkárságnak ugyanazon megbeszélés keretében kellene biztosítania a tájékozódás és hozzászólás lehetőségét.

A hírek szerint július 10-én és augusztus 14-én, vagyis már két alkalommal került sor a Minisztérium és a négy egyház között zajló tárgyalásokra. Csepregi András nyilatkozata szerint az egyház-finanszírozásnak átláthatónak kell lennie. Felvetésével teljesen egyetértve felkérjük az általa vezetett Titkárságot, hogy tájékoztassa a többi egyházat és a nyilvánosságot a két megbeszélés során felvetett egyház-finanszírozási javaslatokról. Kérjük továbbá az Egyházi Kapcsolatok Titkárságát, hogy az elkövetkező munka során egy valóban kiszámítható és átlátható szisztémát dolgozzanak ki, aktívan, egyenrangú félként bevonva ebbe az érintett és érdeklődő egyházak képviselőit.

A három nagy keresztény felekezet és a Zsidó Hitközségek Szövetsége jelentős társadalmi szerepét egy elvhű módon akkor is méltányolni tudja az állam, ha nem szorítják ki a tárgyalások köréből a többi, egyeztetésre jogosult vallást és felekezetet. Ezért bízunk benne, hogy a négy felekezet vezetői a felebaráti szeretet gondolata alapján, valamint az alkotmányosság és a törvényesség tiszteletben tartásával lehetővé teszik, hogy az állammal való egyeztetés során más vallások képviselői is ugyanannál a tárgyalóasztalnál foglalhassanak helyet - tudva, hogy a többi egyház tiszteletben tartja a társadalomban betöltött, fontos szerepüket.

Meggyőződésünk továbbá, hogy a „történelmi” kifejezés kisajátítása sérti azokat a világvallásokat, amelyek történeti gyökerei - az említett négy felekezethez hasonlóan – többszáz, vagy ezer évre nyúlik vissza; sértő azokra a kisebb keresztény felekezetekre, amelyek szintén fontos szereplői voltak a hazai történelemnek; és bántó azokkal az egyházakkal szemben, amelyek jótékonysági és hitéleti tevékenységeikkel, valamint közéleti jelenlétükkel a rendszerváltás utáni történelemben töltöttek és töltenek be jelentős szerepet társadalmunkban. Ezért kérjük a kormányzati szerveket és minden egyház képviselőit, hogy kerüljék e diszkriminatív kifejezést, vagy pedig jelentősen szélesítsék ki a „történelmi” jelző használatának érvényességi körét.

Köszönjük figyelmét, és bízunk benne, hogy közösen gondolkozva, pozitívan hozzá tudunk járulni a magyar társadalom épüléséhez!

Munkájához további jó egészséget kívánunk!

Válaszát várva, üdvözlettel, az eddigi aláíró egyházak:

Tan Kapuja Buddhista Egyház - Cser Zoltán szóvivő
Magyarországi Unitárius Egyház - Rázmány Csaba püspök
Magyarországi Krisna-tudatú - Govardhana das (Tornóczky Gusztáv)
Hívők Közössége kommunikációs képviselő
Magyarországi Karma Kagyüpa - Balogh Zsolt egyházi ügyvivő
Buddhista Közösség
Magyarországi Muszlimok - Sulok Zoltán egyházelnök helyettese
Egyháza Anwar Klára
Buddhista Misszió, Magyarországi - Dr. Pressing Lajos egyházelnök
Arya Maitreya Mandala helyettese Máthé János
Egyház Közösség

Budapest, 2008. augusztus 19.